Azok a gyerekek, akik hozzánk járnak babaúszásra, három és fél éves koruk körül, átkerülnek az úszás csoportba, ahol már szülő nélkül, 2 oktatóval, szintén kis létszámban elkezdjük az úszást. Mivel ezek a gyerekek, még ilyen korban sem teljesen érettek a rendes úszásoktatásra, egy játékosabb, de már a babaúszásnál jóval szárazabb foglalkozás keretében kezdjük meg az úszás tanítását. Eleinte ez csak szoktatás, hiszen meg kell tanulniuk hosszabb ideig összpontosítani, odafigyelni, megszokni, hogy többé már nincs ott a szülő biztonságot jelentő keze, és mi oktatók vagyunk a „szüleik” ez alatt a 45 perc alatt. Erre tekintettel lévén a szülők nem kísérhetik be őket az órára, mivel, ha ott van a szülő, természetesen ő a legfontosabb ember, de a tanításhoz létszükség, hogy kialakuljon a gyerek-oktató közötti bizalom, kapcsolat. Az óra végét 15 perc játékidő követi.
Nagyjából 3 havonta tartunk egy nyílt napot, amikor a szülők végig nézhetik a foglalkozást, a gyerekek pedig büszkén megmutathatják addig szerzett tudásukat.
Ami a fő szempontunk, hogy ebben a korban nem szabad egyik gyerektől sem túl sokat elvárni és sosem szabad gyermekünket más gyermekekkel összehasonlítani, hiszen mindenki más és nem egyszerre sajátítanak el dolgokat, nem egyszerre haladnak.
Azoknak a gyerekeknek akik babúszásra jártak, rendkívül nagy előnyük van. A merülést nem kell nekik külön tanítanunk, hiszen ezt pici koruk óta profin csinálják, buborékot fújnak víz alatt, tudják külön-külön az úszásnemek egyes részeit, mint szívecske, békaláb, karkörzés, csobogó láb és ami talán a legfontosabb, hogy imádják a vizet és önbizalmuk, bátorságuk miatt rendkívül jól lehet velük haladni.
A konkrét úszásoktatás azonban csak 4 éves kor után kezdődik el, ekkora az agyuk is kellőképpen fejlett ahhoz, hogy az úszásnemek részeit már összepárosítva is végrehajtsák, és több dologra is képesek koncentrálni anélkül, hogy ez nagyon igénybe venné őket.
